Váci NKSE · Klubtörténet
Generációk, sikerek, válogatott játékosok
A váci női kézilabda története több mint eredmények sora: egy következetesen épülő műhelyé, amely évtizedek óta játékosokat, edzőket, klubvezetőket és közösséget formál. Az oldal a klub múltjának biztos pontjait, a felnőttválogatottig jutó váci játékosokat és a csapat szakmai korszakait foglalja össze.
Idővonal
A váci kézilabda fontos állomásai
A kézilabdázás váci múltja jóval az élvonalba jutás előtt kezdődött. Az 1990-es évek elején a Forte és a Terra párhuzamosan működő, eredményes női műhelyei formálták a város kézilabdás kultúráját; későbbi egyesülésük teremtette meg az egységes élvonalbeli építkezés alapját. Az idővonal a hosszú munkától az NB I-en és a dobogós sikereken át az európai kupaszereplésekig vezet.
A dokumentált történet kezdete
Bíró Ádám helytörténeti munkája 1935-től hat évtizedet felölelve követi végig a kézilabdázás váci történetét, megismertetve az olvasóval a sportág helyi gyökereit, a kezdeti évek sikereit.
Váci Forte SC – a hosszú alapozó korszak
A gyári sportegyesületek közül évtizedeken át a váci női kézilabda egyik legfontosabb otthona volt. Sulyánszki Dezső edzőként, Sulyánszki Dezsőné pedig játékosból lett sportvezetőként építette a csapatot. A Forte – egyesülve a PENOMAH csapatával – az 1980-as években több NB II-es bronzérmet, 1992/93-ban pedig NB I/B-s ezüstérmet szerzett. Működését a saját nevelésű játékosokra támaszkodó közösségi modell jellemezte.
Terra SE Vác – a másik váci műhely
A Forte mellett a nyolcvanas évek közepétől a diákcsapatból felnőtt másodosztályig fejlődő Terra erősítette a város női kézilabdasportját. A Terra játékosai közül többen – köztük Ottó Katalin – később az élvonalba feljutó váci együttesben is fontos szerepet kaptak.
A Forte és a Terra egyesülése
Az 1995/96-os NB I/B-s idényben Vácot még két csapat, a Forte és a Terra képviselte. A két váci műhely egyesült, az egységes csapat előbb Optotrans SE, majd Synergon SE Vác néven folytatta az élvonalba vezető építkezést.
A Synergon SE, a Ferencváros segítsége és az élvonal
A Synergon SE Vác megnyerte az NB I/B 1997/98-as sorozatát, majd Fábián László edző vezetésével 1998-ban lejátszotta első NB I-es mérkőzését. A Ferencvárossal kialakított szakmai együttműködés a feljutásért küzdő, majd az első élvonalbeli évét teljesítő csapatot is kölcsönjátékosokkal segítette. Az 1998/99-es váci keretben szerepelt Siti Eszter is, aki ezt követően visszatért az FTC-hez.
Magyar Kupa-bronz
A klub első országos felnőtt kupadobogója, amelyet a következő idényben KEK-negyeddöntő követett.
Történelmi bajnoki bronzérem
Németh András vezetésével a Vác megszerezte története első és eddigi egyetlen NB I-es bronzérmét.
Európai negyeddöntők és újabb kupabronz
EHF-kupa-negyeddöntő 2010/11-ben, Magyar Kupa-bronz 2011/12-ben, majd KEK-negyeddöntő 2012/13-ban.
Országos ifjúsági bajnoki cím
Ottó Katalin csapata megnyerte a klub első országos utánpótlás-bajnoki aranyérmét, egy kiemelkedő játékosgenerációval.
Németh András szakmai igazgató
A korábbi vezetőedző szakmai igazgatóként tért vissza. Azóta a felnőttcsapat és az utánpótlás szakmai kapcsolatának, valamint a fiatal magyar játékosokra épülő modellnek a meghatározó irányítója.
Szilágyi Zoltán öt idénye
Stabil felsőházi szereplés, fiatal magyar mag és az első Európa-liga-csoportkör. Helyezések: 5., 6., 5., a félbeszakított 2019/20-as évad, majd ismét 5. hely.
Húsz éve az élvonalban
A Synergon SE Vác húsz évvel korábbi, első NB I-es csapatának játékosait és vezetőit a bajnokság első hazai mérkőzésének szünetében köszöntötték. A jubileum egyben azt is jelezte, hogy a váci női kézilabda az 1998-as élvonalbeli bemutatkozás óta megszakítás nélkül az NB I-ben szerepelt.
Átadták a Dunakanyar Kézilabda Akadémia kollégiumát
A kollégium új, szervezett lakhatási lehetőséget biztosít a nem Vácon élő utánpótlás-játékosok számára. Átadása nagy segítséget jelent a fiatalok elszállásolásában, és megerősíti az akadémiai képzés mindennapi hátterét.
Elkészült a Dunakanyar Kézilabda Akadémia sportcsarnoka
Az új létesítmény korszerű otthont ad az utánpótlás-nevelő munkának, és a felnőttcsapat edzéseinek is állandó helyszíne. A csarnok jelentősen javítja a klub szakmai munkájának infrastrukturális feltételeit.
Négy egymást követő európai csoportkör
A Váci NKSE négy idényen át sorozatban jutott be az EHF Európa-liga csoportkörébe, állandó szereplővé válva a nemzetközi mezőnyben.
Névkorszakok
A csapat nevei az évtizedek során
A Forte és a Terra örökségétől a mai Vácig.
Váci Forte SC
A váci női kézilabda hosszú alapozó műhelye.
Terra SE Vác
A Fortéval párhuzamosan működő váci műhely.
OPTOTRANS SE VÁC
Az egyesülést követő elnevezés.
Synergon SE Vác
A Forte és a Terra egyesített öröksége; feljutás az NB I-be.
Váci NK
Az élvonalbeli klub önálló váci névkorszaka.
Váci NKSE
Hazai és nemzetközi kupaszereplések időszaka.
SYMA Váci NKSE
A történelmi bajnoki bronz és az EHF-kupa-negyeddöntő névadó korszaka.
Váci NKSE
Magyar Kupa-bronz és KEK-negyeddöntő.
Ipress Center-Vác
Utánpótlás-arany és fiatal magyar játékosokra épülő korszak.
GVM Europe-Vác
Stabil felsőházi szereplés és új nemzetközi időszak.
Váci NKSE
Az Európa-liga-csoportkörök kezdetének időszaka.
Praktiker-Vác
Sorozatos Európa-liga-csoportkörök és válogatott játékosok.
Vác / Váci NKSE
A klub mai, egyszerűsített versenyneve és hivatalos egyesületi neve.
Klubvezetés
Vezetők és névadó korszakok
A pályán elért sikerekhez minden korszakban szükség volt olyan vezetőkre és támogatókra, akik szervezeti, gazdasági és közösségi hátteret teremtettek. A hat kiemelés eltérő korszakokat és eltérő vezetői szerepeket mutat be.
Sulyánszki Dezsőné
„Ari néni” · Váci Forte · játékos és klubelnök
Tizennyolc évesen lett a Váci Forte igazolt kézilabdázója. Közel két évtizedes játékospályafutását 1970-ben, az NB II-be való visszajutás után zárta le, de a sportágtól egyetlen pillanatra sem távolodott el. Előbb a klub elnökhelyetteseként, majd elnökeként dolgozott; a csapat mindennapi működését, a mérkőzések szervezését és a játékosok ügyeit személyes figyelemmel kísérte. Férje, Sulyánszki Dezső edzőként, Ari néni pedig játékosként és sportvezetőként építette a Forte műhelyét. Jelen volt a lelátón, az öltözőfolyosón és a zsűriasztal mellett is, ezért több nemzedék számára a váci kézilabda közösségének egyik legfontosabb összetartó alakjává vált. 1990-től a Pest megyei szövetség elnökségében, 1998-tól országos szövetségi bizottságban is dolgozott, így helyi tapasztalatát a tágabb kézilabdaélet szolgálatába állította.
Díjak és elismerések: Magyar Sportért kitüntető cím; a Magyar Kézilabda Szövetség aranyjelvénye; Vác Város Sportjáért kitüntető cím (2004); Vác Város posztumusz Egyéni Pro Urbe kitüntetése (2009).
Szalóczy Zsolt
Synergon SE Vác · 1997–2001
A Synergon vezetőjeként meghatározó szerepet vállalt a váci női kézilabda támogatásában. A Forte és a Terra egyesített hátterére épülő klub megnyerte az 1997/98-as NB I/B-bajnokságot, majd megvetette a lábát az élvonalban. A Ferencvárossal kialakított együttműködés kölcsönjátékosokkal erősítette a feljutó és az első NB I-es idényét teljesítő csapatot; ennek egyik ismert példája Siti Eszter 1998/99-es váci szereplése. Szalóczy Zsolt a csapatot hosszú távon támogatásra érdemes váci ügyként kezelte.
Díjak és elismerések: Vác Város Egyéni Pro Urbe kitüntetése (2000).
Bakos Tibor
A 2000-es évek eleje
A felnőttcsapatot versenyeztető gazdasági társaság többségi tulajdonosaként, majd ügyvezető igazgatójaként dolgozott a váci élvonalbeli kézilabda fenntartásáért. Vezetői időszakához kötődik a 2002/03-as Magyar Kupa-bronz és a 2003/04-es KEK-negyeddöntő; nehéz pénzügyi helyzetben is az NB I-es és nemzetközi indulás biztosításán dolgozott.
Szántó András
SYMA Váci NKSE · 2009–2011
2009-ben választották a megújuló Váci NKSE elnökévé. A SYMA Sport- és Rendezvényközpont tulajdonosaként névadó támogatóként is stabil hátteret adott a csapatnak. Elnöki időszakában született meg Vác első női kézilabdás bajnoki érme, a 2009/10-es NB I-bronz, a következő idényben pedig a csapat az EHF-kupa negyeddöntőjéig jutott.
Kis-Máténé Kirsner Erika
Váci játékos és sportvezető: 2010– · klubelnök: 2011–
A 139-szeres válogatott balszélső a magyar női kézilabda egyik legsikeresebb generációjának tagja: 2000-ben Európa-bajnok, 2003-ban világbajnoki ezüstérmes, a 2004-es athéni olimpián pedig ötödik helyezett lett. Az FTC-vel három magyar bajnoki címet, két Magyar Kupát és EHF-kupát nyert, valamint Bajnokok Ligája-döntőbe jutott; később a Hypo Niederösterreich játékosa lett. 2010-ben menedzserként kapcsolódott be a Váci NKSE munkájába, majd váci színekben játékosként is pályára lépett. 2011-ben választották klubelnökké. Vezetésével a Vác megőrizte élvonalbeli stabilitását, rendszeres nemzetközi kupaszereplővé vált, és megerősödött a fiatal magyar játékosokra épülő szakmai modell. A Dunakanyar Kézilabda Akadémia vezetőjeként az utánpótlás intézményi és infrastrukturális hátterének kiépítésében is meghatározó szerepet vállalt. 2019-től a Magyar Kézilabda Szövetség elnökségi tagja, 2020-ban alelnökként a női szakág munkáját is felügyelte.
Díjak és elismerések: Vác Város Sportjáért kitüntető cím (2025). A városi méltatás játékosi eredményei mellett kiemelte, hogy Vácott sportolóként és klubvezetőként is meghatározó szerepet vállalt, irányítja az élvonalbeli Váci NKSE-t és az utánpótlást biztosító akadémiát, valamint országos szövetségi munkájával is szolgálja a magyar kézilabdát.
Nyári József
Felnőtt- és utánpótlásedző · technikai vezető · utánpótlásvezető
Sportpályafutását a Váci Híradás Vasas SE játékosaként kezdte, edzői munkáját pedig 1974-ben a Forte utánpótlásánál. Az 1980-as években a váci felnőttcsapattal több alkalommal jutott fel a megyei bajnokságból az NB II-be. Több mint négy évtizeden át dolgozott a váci férfi és női kézilabdában: felnőtt- és utánpótlásedzőként, technikai vezetőként, valamint utánpótlásvezetőként egyaránt nélkülözhetetlen szervezője volt a mindennapi klubéletnek. 2007-től meghatározó szerepet vállalt a váci leányutánpótlás újjáépítésében, a 2008/09-es idényben pedig az NB I-es felnőttcsapatot is irányította. Tagja volt a 2013/14-ben országos ifjúsági bajnoki címet szerző szakmai stábnak, és munkája nyomán több későbbi válogatott kézilabdázó nevelkedett Vácon. Edzői tevékenysége mellett úszásoktatóként is váci gyermekek több generációjával szerettette meg a sportot.
Díjak és elismerések: Vác Város Sportjáért kitüntetés a 2013/14-es országos ifjúsági bajnokcsapat szakmai stábjának tagjaként (2014); egyéni Vác Város Sportjáért kitüntető cím (2024); a Magyar Kézilabda Szövetség Elismerő Oklevele (2026).
Szakmai korszakok
Korszakos edzők és szakmai vezetők
A klub történetének legerősebb időszakai mögött jól felismerhető szakmai elképzelések álltak. Négy név különösen szorosan kapcsolódik a váci identitáshoz.
Sulyánszki Dezső
1935–2012 · Váci Fonó · Váci Forte
Játékosként a Váci Fonó meghatározó kézilabdázói közé tartozott, majd az 1960-as évektől több évtizeden át irányította a Váci Forte női csapatát. Munkája nem korlátozódott a felnőttekre: az ifjúsági játékosok képzését és a fiatalok felnőttcsapatba vezető útját is személyesen építette. A korabeli sajtó mindig újat kereső, rendkívül igényes és sosem elégedett edzőként jellemezte. Következetes nevelőmunkájával, a helyi játékosokra épülő szemléletével és közösségteremtő erejével lerakta a későbbi váci élvonalbeli női kézilabdázás szakmai alapjait.
Díjak és örökség: Lelkes, csupaszív munkáját életében több szakmai elismeréssel jutalmazták. Munkásságának kiemelkedő posztumusz elismerése, hogy a Pest Megyei Kézilabda Szövetség 2016 óta róla nevezte el az év Pest megyei edzőjének járó díjat. A Sulyánszki Dezső-díj azt a szakembert ismeri el, aki a megyei kézilabdában az edzői munka és a sportág népszerűsítése terén a legkiemelkedőbb teljesítményt nyújtja.
Németh András
Nemzetközi mesteredző · Vác: 2009–2011 és 2016–
2009-ben érkezett Vácra, és vezetőedzőként már első idényében történelmi NB I-es bronzéremhez segítette a csapatot; a következő évadban az EHF-kupa negyeddöntőjéig jutott. 2016 óta a Váci NKSE és a Dunakanyar Kézilabda Akadémia szakmai igazgatójaként dolgozik, összekapcsolva az utánpótlás-nevelést a felnőttcsapattal, irányítva az edzői és kerettervezést, valamint a fiatal magyar játékosokra épülő klubmodellt. Korábbi pályafutása a magyar kézilabda élvonalához tartozik: az FTC-vel hét bajnoki címet, hét Magyar Kupát és EHF-kupát nyert, továbbá Bajnokok Ligája- és KEK-döntőbe jutott. A Hypo Niederösterreich csapatával KEK-győztes és BL-döntős volt. A magyar női válogatottat három időszakban, összesen 99 mérkőzésen irányította; legnagyobb sikere a 2005-ös világbajnoki bronzérem.
Díjak és elismerések: Vác Város Sportjáért kitüntető cím (2020); a Magyar Kézilabda Szövetség Török Bódog-életműdíja (2022); Vác Város Egyéni Pro Urbe kitüntetése (2023). A Pro Urbe-díj indoklása kiemelte a kézilabda népszerűsítésében, valamint az ifjúsági és diáksport fejlesztésében végzett hosszú, kimagasló munkáját.
Ottó Katalin
Játékos · utánpótlásedző · három felnőttcsapatos időszak
Játékospályafutása néhány évet leszámítva Váchoz kötődött. Kapusként a Terra SE Vác csapatával ért el sikereket, majd tagja volt az élvonalba feljutott Synergon SE együttesének is. Aktív pályafutása után a váci utánpótlásban kezdett dolgozni, és több mint két évtizeden át korosztályok egész sorát vezette. Legnagyobb utánpótlás-sikerét a 2013/14-es idényben érte el: az Ipress Center-Vác ifjúsági csapatával a rájátszásban a Ferencvárost, a Debrecent és a Győrt is legyőzve megszerezte a váci kézilabda első és mindmáig egyetlen országos utánpótlás-bajnoki címét. Tanítványai közül Bíró Blanka, Helembai Fanny, Bukovszky Anna és Kácsor Gréta később a felnőttválogatottig jutott.
2013 és 2016 között beugró vezetőedzőként több mint negyven alkalommal irányította az NB I-es felnőttcsapatot, a 2014-es ifjúsági arany után pedig hosszabb időre is átvette az együttest. Harmadik felnőttcsapatos időszakában, a 2021/22-es bajnokságban az előzetes várakozásokat felülmúlva a 4. helyre vezette a Váci NKSE-t. Játékosként, nevelőedzőként és vezetőedzőként is ugyanazt a helyi játékosokra, következetes munkára és erős közösségre épülő váci szemléletet képviselte.
Díjak és elismerések: Vác Város Sportjáért kitüntetés a 2013/14-es országos ifjúsági bajnokcsapat és szakmai stáb tagjaként (2014); egyéni Vác Város Sportjáért kitüntető cím (2022).
Szilágyi Zoltán
2016–2021 · öt idény · az NB I-es korszak leghosszabb edzői időszaka
Öt egymást követő idényen át irányította a váci felnőttcsapatot, ezzel ő töltötte a leghosszabb egybefüggő időszakot a kispadon a klub 1998-ban kezdődött NB I-es korszakában. Stabil felsőházi együttest épített, következetesen teret adva a fiatal magyar játékosoknak. Az öt bajnoki évadban 5., 6., majd ismét 5. helyet ért el; a 2019/20-as idényt a járvány miatt nem fejezték be, utolsó váci szezonjában pedig újra az 5. helyen zárt. Irányításával jutott a klub első alkalommal az Európa-liga csoportkörébe, és több fiatal váci játékos vált meghatározó NB I-es, illetve válogatott kézilabdázóvá.
A váci női kézilabda alapozó korszaka.
Az első NB I-es idény vezetőedzője.
Az élvonalbeli stabilizálódás időszaka.
Magyar Kupa-bronz és két váci időszak.
Nemzetközi kupaszereplés, KEK-negyeddöntő.
Idény közbeni vezetőedzői időszak.
Több idényen át vezette az NB I-es csapatot.
A 2008/09-es idény második felében irányított.
Bajnoki bronz, EHF-kupa-negyeddöntő; 2016 óta szakmai igazgató.
Magyar Kupa-bronzérmes idény.
KEK-negyeddöntős szezon.
Több felnőttcsapatos időszak és erős utánpótlás-kapcsolat.
A 2013/14-es évadtól 2014 őszéig.
A 2015/16-os idény első szakasza.
Öt idény, felsőházi stabilitás és első Európa-liga-csoportkör.
Két teljes idény és a 2024/25-ös szezon első szakasza.
Idény közben vette át a csapatot, 2026 nyaráig vezette.
A felnőttcsapat vezetőedzője a 2026/27-es idénytől.
Egyéni csúcsok
Váci NB I-es gólkirálynők
A váci női kézilabda élvonalbeli történetében öt játékos összesen nyolc alkalommal zárta az NB I góllövőlistáját az első helyen. A korábbi klasszisok örökségét két, Vácon kiteljesedő fiatal magyar válogatott vitte tovább.
Mátyás Auguszta
A váci csapatkapitány három idényben is az NB I legeredményesebb játékosa lett. 2001/02-ben elért 277 találata akkor abszolút magyar női élvonalbeli csúcsnak számított. Vác Város Sportjáért kitüntető címet kapott 2004-ben.
Veszeli Judit
Mátyás Auguszta után ő folytatta a váci balátlövők gólkirálynői hagyományát. A 2006/07-es idényben 203 találattal végzett a góllövőlista élén. Vác Város Sportjáért kitüntető címet kapott 2007-ben.
Tóth Tímea
A bajnoki bronzérmes váci csapat vezéreként az alapszakaszban 225, a rájátszásban további 51 gólt szerzett. Több mint tízgólos mérkőzésenkénti átlaggal nyerte el a címet.
Kácsor Gréta
A koronavírus-járvány miatt befejezetlenül maradt bajnokság 19 mérkőzésén 140 gólt szerzett, így az NB I góllövőlistájának első helyén állt az idény lezárásakor. Vác Város Sportjáért kitüntető címet kapott 2018-ban.
Kuczora Csenge
Két egymást követő idényben lett az NB I legeredményesebb játékosa váci színekben. A klub fiatal magyar játékosokra épülő korszakának egyik legerősebb egyéni teljesítményét nyújtotta, miközben a felnőttválogatottban is meghatározó szereplővé vált.
Megjegyzés: A 2019/20-as bajnokság a koronavírus-járvány miatt félbeszakadt, ezért Kácsor Grétát a lezárt góllövőlista első helyezettjeként tüntetjük fel.
A váci műhely
Vácról a felnőttválogatottig
Tizenkét játékos, tizenkét külön történet, egy közös pont: fejlődésükben, felnőtt áttörésükben vagy pályafutásuk meghatározó szakaszában fontos szerepe volt a váci közegnek.
Saját nevelésű válogatottak
Azok a játékosok, akiknek utánpótlás-nevelésében, NB I-es bemutatkozásában és felnőtté válásában a Váci NKSE meghatározó szerepet játszott.
Bíró Blanka
Váci nevelés · válogatott debütálás Vácról
A váci utánpótlásból jutott el az NB I-ig, majd 2014-ben – még a Vác játékosaként – a felnőtt magyar válogatottig. Vác Város Sportjáért kitüntető címet kapott 2012-ben.
Hámori Konszuéla
Csapatkapitány · válogatott játékos
2011-ben érkezett Vácra, itt lett meghatározó NB I-es játékos és csapatkapitány. Váci játékosként szerepelt világversenyen is.
Mészáros Rea
Hosszú váci nevelési út
2004 és 2013 között nevelkedett és játszott Vácon. Az Ottó Katalin vezette utánpótlásból indulva jutott el a felnőttválogatottig.
Kácsor Gréta
14 évesen érkezett · 16 évesen NB I
2014-ben került Vácra, 2016-ban már az élvonalban szerepelt, 2020-ban pedig váci játékosként mutatkozott be a felnőttválogatottban.
Helembai Fanny
Saját nevelés · olimpikon
A váci utánpótlásból jutott az NB I-be és a felnőttválogatottba; váci játékosként tagja volt a tokiói olimpiai keretnek.
Bukovszky Anna
Több mint egy évtized Vácon
A váci műhelyben vált élvonalbeli kapussá. 2023-ban meghívót kapott a felnőttválogatottba, majd világbajnokságon is bemutatkozott. Vác Város Sportjáért kitüntető címet kapott 2021-ben.
Vácról a felnőttválogatottba
Különböző korszakok játékosai, akik váci színekben kapták meg első felnőttválogatott lehetőségüket, vagy Vácon váltak országosan meghatározó kézilabdázóvá.
Őri Cecília
Az első váci felnőttválogatott
Történeti szempontból kihagyhatatlan: a korabeli váci beszámoló szerint ő volt az első, aki váci játékosként ölthette magára a felnőtt magyar válogatott mezét.
Hornyák Ágnes
Válogatott debütálás Vácról
Őri Cecília után második váci játékosként mutatkozott be a felnőttválogatottban. A Váci NKSE 22 éves átlövőjeként a Dánia elleni mérkőzésen gólt is szerzett.
Debreczeni-Klivinyi Kinga
Vácról a válogatottba · Eb-bronz
2009 és 2013 között fejlődött meghatározó NB I-es játékossá Vácon, innen kapta meg első felnőttválogatott-meghívását. A 2012-es Európa-bajnoki bronzérmet is váci játékosként nyerte. Vác Város Sportjáért kitüntető címet kapott 2012-ben.
Lakatos Rita
Vácról az Európa-bajnokságra
Vácon jutott be a felnőttválogatottba, és váci játékosként szerepelt a 2018-as Európa-bajnokságon. Később maga is úgy fogalmazott: „Vácról kerültem be a felnőttválogatottba.”
Kuczora Csenge
Kétszeres NB I-es gólkirálynő · válogatott
Fiatalon került a klubhoz, Vácon lett meghatározó NB I-es játékos, kétszeres gólkirálynő és felnőttválogatott. A modern váci játékosfejlesztés egyik legerősebb példája.
Csíkos Luca
A legújabb válogatott fejezet
Vácon vált felnőttválogatott játékossá, majd rövidesen Európa-bajnoki bronzérmet szerzett. A váci műhely jelenkori fejlődési lehetőségeinek fontos példája.
Mit jelent itt a „váci műhely”? Nem kizárólag a születési helyet vagy az első igazolást, hanem azt a szakmai közeget, amelyben a játékos fejlődése, NB I-es bemutatkozása vagy felnőtt áttörése meghatározó szakaszba ért.
Eredmények
A klub kiemelt sikerei
A váci történet legfontosabb felnőtt- és utánpótlás-eredményei egy helyen.
Hazai porond
- NB I, 3. hely: 2009/10
- Magyar Kupa, 3. hely: 2002/03 és 2011/12
- Országos ifjúsági bajnok: 2013/14
Nemzetközi porond
- KEK-negyeddöntő: 2003/04 és 2012/13
- EHF-kupa-negyeddöntő: 2010/11
- EHF Európa-liga-csoportkör: 2020/21–2023/24, négy egymást követő idény
A történet következő fejezetét a mai váci fiatalok írják.
A klub múltjának legfontosabb öröksége az a szakmai út, amelyen újabb és újabb játékosgenerációk juthatnak el az utánpótlástól az NB I-ig és a válogatottig.
Források és szakirodalom
A történeti összefoglaló a klub hivatalos közlései, a magyar és európai kézilabda-adatbázisok, helyi sajtóanyagok, valamint Bíró Ádám 1935–1995 közötti váci kézilabdatörténeti kötete alapján készült.
Köszönet Kereszturi Gyulának a klub hosszú történetének feldolgozásában nyújtott segítségéért.